apple touch icon

A Mirhó-gát építésének 200. évfordulójára kiadott emlékplakett

 

A Híreink Rovathoz...

 vitrin szept
 
  

A Tisza völgyében a Mirhó-fok gátjának megépítése jelentette az első nagyszabású környezet-átalakító vízi munkát Magyarországon. A közel egy km szélességű fok a Tisza vizét csapolta meg árhullámok idején, és egy kiterjedt láp- és mocsárvilágot, a Nagy-Sárrétet táplálta lassan áramló vízzel, melyet végül az ún. Mirhó-torok vezetett a Hortobágy-Berettyó medrébe. A mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területet a 18. század közepétől kezdődően többször próbálták ármentesíteni a fok elzárásával, de véglegesen csak 1787-ben sikerült olyan gátat építeni, amely sokáig ellenállt a tiszai árvizeknek. A közel 1400 m hosszú, 4 m magas és 40 m talpszélességű gát egészen 1876-ig, az akkor épített új töltés létesítéséig védte a mintegy 500 km² kiterjedésű területet a tiszai árhullámok ellen.

Fennállásának 200. évfordulóján, 1987 októberében emlékkövet állítottak a ma már csak úttöltésként használt gát egyik pontján. Az alaktalan kő csiszolt felületére az egykori vízi világot ábrázoló térkép domborművét faragta Győrfi Sándor szobrászművész, s a kőbe illesztett bronz plakett emlékezteti az arra járót az első jelentős tiszai ármentesítő munkára. Az emlékplakett a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság gyűjteményéből származik.